Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet - Hol vagyunk

Templom

Már 1914-ben megalakult a Kelenföldi Evangélikus Templomépítő Egyesület, de a háborús évek ítéletnapjai s lelki dermedtsége miatt csak 1924-ben ért be az építkezés gondolata. A főváros 1925-ben adományozta a jelenlegi telket az egyháznak. A tervek elkészítésével Schulek Jánost (a Halászbástya és a Mátyás templom építészének, Schulek Frigyesnek a fiát) bízták meg. Az alapkő letételét 1926. szeptember 19-én ünnepelték, a templomot l928-ban avatták fel.

Ez az egyházi épület Magyarországon az elsők között adott helyet egy épülettömbben a gyülekezeti munka különböző tevékenységeinek. Schulek János egységes stílusban kialakított épületcsoportjának magva a templom, ehhez csatlakozik kétoldalt 1-1 épületszárny. Eredeti módon, a tanácstermet a mellette levő templomtérrel két hatalmas ajtó köti össze, amelyeket ünnepeken kinyitnak.

A templom neoromán stílusban épült, a bejárat kapubélletes megalkotásában és az ajtók, ablakok lezárásának félkörívében érezteti román jellegét. De a templomtér nem különül hajókra, és a dongaboltozat csak a karzati és a szentélyrészre szorítkozik. Hármastagolásu főhomlokzata a mellékutcára néz. Középen emelkedik a harangtorony, mellette kétoldalt 1-1 hatszögalapú, belül kerek alaprajzú melléktorony, karzatra vezető lépcsőkkel. A kétszer olyan magas főtorony (31m) harangházát széles kettős ablakok díszítik. Az előtérből néhány lépcső vezet az 1989-ben kialakított kolumbáriumba.

A belső teret ritmikusan tagoló vasbeton ívekhez kapcsolódik a fából készült mennyezet. A karzat két vékony pilléren nyugszik. A Rieger-cég orgonáját 1934-ben avatta fel az egyházközség. Az orgonát 1974-ben átépítették Sulyok Imre tervei szerint.

A templom belső berendezése magyaros jellegű – így a szines ablakok virágmotívumai, a széles padok és székek fafaragásai, az ajtók, az alacsony, nyolcszögalapú szószéknek és a papi ülőhely támlájának virág- és csillag-alakzatai. A szentélytől balra áll a vörösmárvány keresztelőmedence (1932). Eredeti szép megoldás, ahogy a szarkofágalakú, kétszínű márványoltár támlájának teteje lépcsőzetesen emelkedik. Raksányi Dezső oltárképe (1933) Hitetlen Tamás történetét eleveníti meg, amint Krisztus megmutatja sebeit a kételkedőnek.

1957-ben Dr. Kotsis Iván építészmérnök vezetésével felújították a temlombelsőt. Azóta díszíti a bejárattól balra a falat vallási szimbólumok sorozata: Andrássy Kurta János szobrászművész kovácsoltvas munkája.

A templom külső falán a clevelandi Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia ajándéka: márványtábla Kúr Csaba szobrászművész bronzdomborművével. Az arckép az ötvenes években püspökségétől kétszer törvénytelenül megfosztott, koholt vádak alapján börtönbe zárt püspöknek állít emléket: “Itt szolgált Ordass Lajos, 1941-1945”.

1998-ban, a templom felavatásának 70. évfordulóján a templomtérben leleplezték Ordass Lajos emléktábláját. Az évforduló alkalmából kiadott könyvből megismerheti az egyházközség részletes történetét is.
2005-ben templomunk berendezése – Győri Tamás és családja ajándékaképpen – egy keresztelőtállal bővült, mely Madarassy István munkája.
Jelentős kelenföldi egyéniségekkel készített riportok olvashatók a MEVISZ által készített “Nem voltak egyedül” című könyvben.